Freud nézetei az álomról és az álomfejtésről

Álmaink korántsem fantáziánk értelmetlen, összefüggéstelen csapongása az éjszaka folyamán. Az álmok komoly jelentoséggel bíró tartalmat hordoznak, képet adnak személyiségünkrol, elfojott vágyainkról, megélt traumáinkról. Sigmund Freud(1856-1939) 1900-ban jelentette meg az Álomfejtés (Traumdeutung) című, korszakalkotó művét. Gondolatainak kiindulópontja, hogy álmaink korántsem fantáziánk értelmetlen, összefüggéstelen csapongása az éjszaka folyamán. Az álmok komoly jelentőséggel bíró tartalmat hordoznak, képet adnak személyiségünkről, elfojott vágyainkról, megélt traumáinkról. Az álmok legfontosabb funkciójának "az elfojtott vágyak leplezett teljesülését" tartja.

Az álmok, az elfojtott vágyak leplezett teljesülései

Vágyaink egy része titkolt, tiltott vágy, mely éber állapotunkban, a reális világban érthetően a legtöbb esetben megvalósíthatatlan. Ezeknek a vágyaknak az agyunk által módosított, s éppen ezért első látásra értelmezhetetlen zagyvaságnak tűnő képei jelennek meg az álmodás folyamán. Tudatunk csak ezen a módon képes kielégíteni éber állapotban elfojtott törekvéseinket, ezáltal biztosítva a lélek egyensúlyát.

Kiindulópont: a gyermekkori álmok

Freud megállapításainak bizonyítását egyik előadásában a gyermekkori álomképek (melyeket a gyermeki tudatnak még nincs szüksége torzítani) magyarázatával kezdi. "Ha igen fiatal gyermekek álmait, másfél éves koruktól kezdve, figyelmünkre méltatjuk, úgy fogjuk találni, hogy azok egészen egyszerűek és könnyen megmagyarázhatók. A kisgyermek mindig azoknak a vágyaknak a beteljesedéséről álmodik, amelyek az előző napon ébredtek fel benne, de kielégülést nem leltek. Minden különös magyarázó képesség nélkül rá fogunk jönni az ilyen álmok egyszerű megfejtésére, elég ha azok után az események után tudakozódunk, amelyeket a gyermek a megelőző napon (az álom napján) átélt."

A felnőttek álmai nehezebben értelmezhetők

Freud szerint a felnőttek álmainak értelmezésénél azonban már komolyabb akadályokba ütközünk. A felnőtt tudata az erkölcsi és társadalmi elvárásoknak megfelően ilyen vagy olyan módon ferdít a vágyképeken az álmodás során. Éppen ezért tűnnek a felbukkanó képek, cselekvéssorozatok értelmezhetetlen zagyvaságnak. Hogyan lehet az elferdített képek valódi tartalmához visszajutni? Az álmok megfejtésének kiindulópontjaként az álommunka fogalmát vezeti be. Az álommunka az a folyamat, amit a tudatunk végez az éjszaka folyamán. Az álomnak kétféle tartalmát különbözteti meg: a nyilvánvaló és a lappangó álomtartalmat. A nyilvánvaló (látens) álomtartalom a tulajdonképpeni álomeseményeket jelenti, tehát azokat a jeleneteket, cselekvéseket, amelyeket konkrétan alvás alatt látunk. A lappangó (manifeszt) álomtartalom pedig hordozza ezen képek valódi jelentését: tudatalatti vágyainkat. Az álommunka feladata, hogy a nyilvánvaló üzenetet lappangó képekbe burkolja. Az így létrejövő álomképek álcázzák, elrejtik, felismerhetetlenné teszik az eredeti összefüggéseket.

Az álom értelmezése: az álommunka visszafordítása

Aki tehát értelmezni szeretne egy álmot, annak egyszerűen vissza kell fordítani azt a folyamatot, amit az álommunka végzett. Az álommunka négyféle tevékenységgel homályosítja el a látens tartalmat. A következőkkel: sűrítés, eltolás, képi megjelenítés és másodlagos megmunkálás.

sűrítés

A sűrítés azt jelenti, hogy az álommunka kettő vagy több képzetet összekapcsol. Ezeket a képzeteket természetesen nem véletlenszerűen kapcsolja össze, azoknak van némi közös érintkezési pontjuk. Az eredmény pedig egyfajta metafora, mely asszociatív kapcsolatban van a látens tartalommal, tehát a jelentéssel.

eltolás

Az eltolás során a tudat számára jelentős tartalmakat az álomban közömbösnek ható dolgok helyettesítik. A jelentős tartalmakat ugyanis fölizgatnák, esetleg föl is ébresztenék az álmodót. Mind a sűrítés, mind az eltolás eredménye tehát, hogy a látens tartalom egy másik formát ölt, nem jelenik meg közvetlenül, csak szimbólumok formájában. Ezzel a kérdéssel később Jung foglalkozik behatóbban.

képi megjelenítés

Az álommunka negyedik tevékenysége, a képi megjelenítés eredménye, hogy a képzetek vizuális formát öltenek. Freud hangsúlyozza, hogy az álmok jórészt vizuális képekből, látási tartalmú helyzetekből állnak. De Freud is észrevette, hogy az álomtartalom "...nem kizárólag helyzetekből áll, vannak benne elszórtan be nem olvasztott vizuális képrészletek, beszédtöredékek, sőt elfordítatlan gondolatmorzsák is." (Freud: Az álomról)

másodlagos megmunkálás

Végül az álommunka tevékenységi körébe tartozik a másodlagos megmunkálás. Ezt a mechanizmust az álommunka utólag végzi. Ezáltal jelennek meg az apró betoldások, változtatásokkal, melynek célja az álmot összefüggővé, a nappali logika számára elfogadhatóvá tenni. Nem minden álomban találjuk meg a nyomát.

Üldözés az álomban

Álomfejtő fórumainkon a legtöbbet kutattott álomképként jelenik meg, szinte nem létezik olyan ember, aki ne tudna beszámolni legalább egy-két üldözéses álomról.

Erotikus álmok, amelyek rémülettel töltenek el

Erotikus álmaink a többi álomhoz hasonlóan vágyaink kivetülését jelentik. Sokan ismerik és a legnagyobb természetességgel kezelik a jelenséget mindaddig amíg álmukban a másik nemnek...

Visszatérő álmok

Egy olvasó írta: "Az egyetlen dolog, ami eszembe jutott, az a visszatéro álom volt. Nekem is volt néhány ilyenem az életem során, például hogy az iskolában vagyok és nem készültem föl a közelgő vizsgámra.